Hallgasson mindörökké ....

Fandom: Sherlock
Páros: Johnlock, említéssszinten
Figyelmeztetések: Sherlock POV, sad end


Aki igazán meg akar találni valakit, el akar készíteni valamit, úgyis megtalálja és elkészíti. De néha kényelmesebb ezernyi kifogás tengerébe fulladni, lustán a vízre bízva a lélegzés még oly nemes, de unalmas feladatát.

Te nem akarsz engem látni John, pedig minden áldott-áldatlan nap elmegyek melletted, vigyázom minden lépted. Második árnyékodként létezem évek óta. Én vagyok az egyetlen, aki sosem téveszt szem elől téged, még akkor sem, mikor alkoholgőzösen borulsz ágyba. Sőt, olykor magam veszem le rólad ruháid, simítva édes bőröd, fektetlek bele puha ágyadba, s hozzád bújok pár percre. Új erőt kapok azoktól a keserűen valós momentumoktól. Búcsúként csókot adok, lopok, mikről sosem tudsz. Te másnap döbbenten magyarázod magadnak, hogy te voltál, egyedül vetkőztél le, csak nem emlékszel. De azt sosem tudod megérteni, hogy miért ég korallszín, méz-ízes ajkad. Fáj neked a tudatlanság. Mégis, boldog tudnál lenni, csökkent agyi teljesítménnyel is, hiszen szíved, lelked mindenkiénél nagyobb, szebb és jobb. A múltban, az elő Sherlock Holmes eltévesztette ennek a fontosságát, s a halottnak kellett rájönnie; mekkora szerepe van. Érted? Meghaltam, és megértettem. Mindent, ami mozgatott téged kedves barátom. Az érzelmeket, a fájdalmakat, mindent, bármit, akármit ami emberré teszi ezt a csupasz hústömeget. Igen, ez te vagy... Az egyetlen John H. Watson. Az én Watsonom. Mily szentimentálisan hangzik, mégis, akárhányszor rád gondolok, ki akarok törni önkéntes magányomból, hogy hozzád rohanjak, magamhoz kötözzelek örökéletű vassal, mit semmi sem pusztíthat el, s addig csókoljam meleg szád minden pontját, míg meg nem bocsájtasz nekem. Vagy míg meg nem botránkozol. Három év. El tudod hinni, hogy már három éve nem láttuk egymást? Több mint ezerkilencvenöt napig nem láttam ahogy velem szemben ülsz a saját foteled mélyére gubózva, sem azt, ahogy feddőn nézel rám egy-egy újabb hűtőben tárolt kísérlet miatt. Még ez is hiányzik; a viták, a csalódások, mikor nem jöttél rá egy-egy nyilvánvaló tényre...
Én sem találtam ki egy fontos gondolatot. Az én lehető legnagyobb titkom; még magam elől is sikerült elrejtenem...

Eksztázis (görög = "kívülállás, magánkívülállás") Önkívület, révület, elragadtatás, rajongó hevület, féktelen lelkesültség, vallásos eksztázis.
Tisztában vagyok a jelentésével, mégis, mégis... Szeretném érezni is. Veled. Baj? Nem egészséges? Nem érdekel. Sosem érdekelt a többi ember unalmas véleménye. Miért épp most kezdene foglalkoztatni?

De legalább végre elszántam magam, és holnap felkereslek. Milyen jó lesz találkozni veled, kedves Johnom.

-----------------------------------------------

- Mrs. Hudson, hol van John? El kell mondanom neki, hogy én, én szeretem őt!
- Sherlock... Az esküvőjén.
A levegő szinte azonnal megfagyott a detektív körül.
- Kérem, ne szóljon neki erről. Isten önnel Mrs. Hudson.

-----------------------------------------------

Látlak. Milyen jól áll rajtad a fekete szmoking, a szoros nyakkendő... De a szemed... Elárul téged. Nem vagy boldog, mert tudod, ő nem kész képes igazán boldoggá tenni téged. Csakis én. De úgy hiszed, hogy én halott vagyok. Talán... Talán így lesz a legjobb. Most már nem szólhatok bele az életedbe. Légy boldog a feleséged mellett... És sose felejtsd el azt, akivel egy egészet alkottál. Áldjon meg az ég, kedvesem.